Soron következő időpont:
2024. december 19-20
Kétnapos tanfolyam!!!
Foglaláshoz kérjük, kattintson IDE
A részvételi díj a két napra 139.990.- HUF / fő
RTL Fókusz című adása, az AVIOFÓBIÁRÓL 2024. január 29-én
Ezt tehetjük, ha félünk a repüléstől
„Kilencszeres mértékben hat az alkohol a levegőben” – ezért a pszichológus nem ajánlja az aviofóbiásoknak az italt
Magellán riport: Aviofóbia: Minden harmadik ember retteg a repüléstől
Tények Plusz adás, 2023. szeptember 26., kedd
23. perc 50. másodpercétől nézhető a cikkhez kapcsolódó téma:
SIMFLITE aviofóbia tréning
Az anyagot összeállította: Riha Zsófia Életmód szakterapeuta, pszichológia tanácsadó
Szüle Zsolt Oktatókapitány és Földessy Judit Vezető légiutas kísérő
Kiknek szól a „Fear of Flying” program?
Akik:
- szoronganak az utazás előtt,
- félnek a repüléstől,
- idegesek vagy nem érzik magukat komfortosan a repülés alatt
- nem mernek repülőre szállni a fentiek következtében
„Aviofóbiája sokkal több embernek van, mint gondolnánk.”
Hatvan százaléka az emberiségnek nem repül teljes nyugalomban, míg körülbelül 33 százalék jelentősen szorong.
Mi az, hogy aviofóbia: a legegyszerűbben úgy fogalmaznám meg: rettegés, pánik, félelem a repüléstől.
Könnyű lenne azt mondani, „mitől félsz, hisz a legbiztonságosabb közlekedési eszköz.”
Pedig a repülés tényleg az egyik legbiztonságosabb utazási forma a világon. Az International Air Transport Association (Nemzetközi Légi Közlekedési Társaság) statisztikái alapján 16 millió repülőútból egy végződik halálos balesettel. Vagyis repülőn utazva 1 a 9 821-hez az esélyed, hogy halálos kimenetelű baleset ugyanez a szám autóval utazva 1 a 114-hez!
Mitől alakul ki a repüléstől való félelem?
Az aviofóbiának (repüléstől való félelem) több oka is lehet.
- A leggyakoribb, mikor a félelem az információhiányból ered. Ha először vagy ritkán repül az utas, nincs tisztában a repülés elvével, és menet közben olyan, számára szokatlan jelenségeket vagy hanghatásokat tapasztal, aminek nincs tisztában az okával.
- De a szorongás azoknál is megjelenhet, akik gyakran utaznak, viszont a repüléssel együtt járó tényezők vagy a potenciális kockázatok zavarják őket, mint például:
- a reptéri tömeg,
- a COVID-fertőzés,
- a több órás bezártság,
- a magasság,
- a kontrollvesztett állapot,
- a légikatasztrófák gondolata, vagy
- egy lehetséges terrortámadás.
Milyen tünetei vannak az aviofóbiának?
Észrevehetjük, hogy elhatalmasodik rajtunk a repülésiszony, amikor izzad a tenyerünk, az egész testünket kiveri a hideg veríték, remegünk, hányingerük van vagy hevesebben dobog a szívünk. Szélsőséges esetben még nehézlégzés is kialakulhat, és sajnos nem ritka a pánikroham sem.
Könnyen dobálóznak civil emberek szakmai kifejezésekkel: Biztos pánikrohamom van. Nos, akkor tisztázzuk, mi az a pánikroham:
A pánikroham olyan testi tünetekkel járó, psziché által indukált állapot, amelynek hátterében nem áll szervi megbetegedés. „Úgy kell elképzelni, mint az egymásra rakódott, meg nem oldott szorongások összességét. Egy olyan szintű félelem, ami halálfélelemmé fokozódhat. Összetett folyamat, hiszen, ha valaki már tapasztalta, attól kezd szorongani, hogy nehogy megint pánikrohama legyen.
A programban résztvevő kollégáink
Hogy alakul ki a pánikroham:
A pánikroham úgy alakul ki, hogy az ősi ösztönökre reagáló hüllőagy, ami mindannyiunkban dolgozik, nem tud különbséget tenni a feltételezés és a valóság között, emiatt, ha görcsösen szorongunk egy elképzelt forgatókönyv miatt, agyunk elkezdi az ezáltal aktiválódó hüllőagy üzenetét adni a testnek: készüljön a menekülésre. Ezért kezd el hevesen dobogni a szívünk: minél több vért akar juttatni az izmokba, amik összeszorulnak. Kiélezett állapotba kerül ilyenkor a szervezet – holott valós veszély nem fenyegeti! Ezért segíthet az, ha nem hagyjuk a hüllőagyat döntő szerepbe kerülni: racionális gondolkodással, a jelenben maradva megőrizhetjük higgadtságunkat.
Ha egy kicsit távolabbról és szakmaibban akarjuk megérteni:
Stressz idején mi nők és a férfiak is egy úgy nevezett KORTIZOL nevű hormont termelünk- ez kell, hogy észleljük a valós vagy vélt veszélyt és reagáljunk.
No ez nem is olyan egyszerű. A férfiak a kortizol hormonra tesztoszteront termelnek, vagyis ez kellett ahhoz, hogy annak idején legyőzze a mamutot vagy a kardfogú tigrist, mi nők pedig a kortizolra oxitocint termelünk. Vagyis összegyűjtöttük a biztonságot ígérő barlangban a családot és a szeretet erejével megnyugtattuk őket.
Nos elérkeztünk egy nagyon fontos pontra. Kétféleképpen reagálunk egy szorongásos helyzetre. A férfi akár verbálisan vagy fizikailag erőt demonstrálnak, mi nők pedig magunkba fordulunk és úgy szorongunk.
Mitől lehet egy kicsit megnyugodni, ha repüléskor jelentkezik a pánik?
A legjobban működő módszer az, ha hátra dőlünk, lassan mély levegőket veszünk és figyeljük a környezetünket. A körbeszaglászás módszerének szoktam nevezni az alkalmazandó technikát. Ez egy nagyon racionális kérdéssel kezdődik: itt és most engem bármilyen veszély fenyeget-e? A válasz természetesen az, hogy nem. Szóval a feladatunk az, hogy racionális gondolatokat gyártsunk. Nézzünk szét, figyeljük meg a részleteket, győződjünk meg róla, hogy abban a pillanatban biztonságban vagyunk.
Figyeljük az embereket, akik velünk együtt utaznak, teszik-veszik a csomagjaikat. Milyen veszély fenyegetne a jelenben? Abban a pillanatban minden rendben van, és semmi nem garantálja azt, hogy ez nem így lesz később. A lényeg, hogy a gondolatainkat ebbe a racionális tartományba tereljük.
Vagyis a feltételezés a jövőben van- akár katasztrófa filmek miatt, akár hallottunk egy kirívó példát, hogy ne adj isten Timbuktuban lezuhant egy repülő, nekünk meg semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy a jövőben velünk is valami rossz fog történhetne. Szóval csak azt képzeljük, hogy biztos velünk is ez fog történni. Ezt hívjuk projekciónak, kivetítésnek. És addig is sikerülhet eljutni, hogy teljes nagy fantázia filmet gyárt az illető és lám, ott a pánik.
Mindenki egyéni és egyéni módon reagál! – Egy biztos, hogy a folyamatot mi generáljuk és mi tartjuk fenn.
A közelgő repülés megvalósulása kellemetlen érzéssel és szorongással járhat. Minél közelebb jön az indulási nap, annál több tünet jelenhet meg a repüléstől való félelemben szenvedő személynél. Az első izzadást általában követi a gyomor probléma és a fejfájás.
A repülés előtti utolsó egy-két napban a pánikrohamszerű tünet növekedhet. A szenvedőnek az az érzése, hogy óhatatlanul a legnagyobb elképzelhető fenyegetés felé veszi az irányt, és szó szerint be fogja szippantani. Így nem lát kiutat a repülés félelméből. Úgy élheti meg a mostban, hogy az ő belső katasztrófafilmje valóság lesz.
Az utazás napján és a repülőgépben ülve az ember sok esetben passzív elszenvedésként éli meg önmagát, erősen beszűkülnek a gondolati és úgy tűnik, hogy szinte teljesen kiszolgáltatott.
Pedig nem kiszolgáltatott. Hanem igenis aktív cselekevője a helyzetnek. Tud információt szerezni, lehet a stewardessekkel beszélni esetleg a pilótával is tud beszélni indulás előtt. Amint pedig utazó magasságba ért, kicsatolhatja az övet, járkálhat.
Nézzük át újra, hogy lehet felkészülni a repülésre és mit tud tenni önmaga mentális jólétérért a repülőn:
- Tervezze meg az utat, keressen térképet, járjon utána minden információnak, akár érdemes a repülő múzeumba kilátogatni vagy épp a reptérre.
- A fel és leszállás kellemetlennek tűnő érzései ellen, pl. fül bedugulás, érdemes rágózni, cukorkát szopogatni és akármilyen vicces – a gyerekeknél szoktam javasolni – a gumicukor rágcsálást:)
- Tartózkodjon, ha lehet az alkoholtól és a kávétól. Inkább gyümölcslevet, vizet igyon kiskortyokban. Semmiképp se próbálja alkohollal csökkenteni a feszültségét, a kontrollvesztés ugyanis csak fokozhatja a pánikot.
- Koncentráljon valami pozitívra a repülés során: olvasson el egy izgalmas könyvet vagy hallgasson zenét, hangoskönyvet, vagy a légitársaság saját rendszerén keresztül nézzen filmet, játsszon. – Ez eltereli a figyelmét a kisebb zajokról.
- A turbulencia miatt furcsa, ropogásokat, zörejeket hallhatunk, de az a vasmadár, amin ül nagyon erős és úgy tervezték, hogy egyben maradjon. Egy-egy turbulencia igazán meg se kottyan a gépnek.
- Ha éppen fordul és ez által bedől a gép és vagy magasság emelkedés vagy csökkenés zajlik, nem muszáj szorongva nézni a tájat, inkább a nézzen az utastér irányába. Ha pedig visszaáll az utazómagasság, bátran kinézhet újra.
- Ha utazómagasságon stabilan halad a gép próbáljon örülni a jó kilátásnak, és élvezze a stewardessek szolgálatát.
- Ha észreveszi, hogy kezdenek mégis az idegrendszere és gondolatai megbilleni, próbáljon tudatosan figyelem elterelést végezni.
- Állítsa saját maga számára be a repülőgép szellőzőnyílásait. Különösen, ha a repülőgép méretei miatt szüksége van friss levegőre.
- Lélegezzen be lassan és mélyen. Képzelje el, hogyan áramlik a levegő a testébe. Kilégzés után legalább hat másodpercig tartson szünetet a lélegzéshez.
Időbeosztás
1. Napi program
09.00 – 09.15 Nyitógondolatok, bemutatkozás a szakemberek részéről + az tréningen résztvevők bemutatkozása (warming up)
09.15 – 11.15 A légiutaskísérők munkája és feladata Normál és vészhelyzeti tevékenységek bemutatása
Előadó: Földessy Judit vagy Nagy Szilvia /Swiss Airlines/
11.15 – 11.45 Ebédszünet
11.45 – 14.45 A repülőgép bemutatása és felépítése.Repülési alapok könnyed formában, a személyzet felkészülése, a repülést körül velő szolgálatok működése. A személyzet munkája és felkészülése a repülésre
Előadó: Földessy Judit vagy Nagy Szilvia/ Capt Szüle Zsolt /Capt Viczián István
15.00 – 16.30 Normál repülési eljárások a SZIMULÁTORBAN, interaktív program
Előadó: Capt Szüle Zsolt, Capt Viczián István
16.30 - Első napi Debriefing / feedback
2. Napi program
09.00 – 09.15. Nyitógondolatok, az előző alkalom főbb pontjainak átismétlése, feedback
09.15 – 11.30 Pszichológiai / lélektani megélések ismertetése, a szorongás tünettana és lefolyása, technikák, amikkel úrrá tud lenni az utazó a pánikon, szorongáson. Mi különbözteti meg a félelmet a szorongástól? Hogy tudjuk a szorongást félelemmé konvertálni, majd pedig a tudatosítással lecsendesíteni.
Előadó: Riha Zsófia
11.30 – 12.00 Ebédszünet
12.00 – 13.30 Technikák tréningszerű bemutatása, gyakoroltatása (relax, légzőtechnikák, testi érzetek tudatosítása és azokkal való tudatos bánásmód
Előadó: Riha Zsófia
13.45 – 15.45. A repülést körülvevő hatások és azok feldolgozása. Időjárási elemek a repülésben és azok kockázata.
Előadó: Capt Viczián István / Capt Szüle Zsolt
16.00 – 17.30 Különleges helyzetek megoldása a SZIMULÁTORBAN, interaktív program 2x45 perc
Előadó :Capt Vixzián István / Capt Szüle Zsolt /FO Steinhöfer Gábor
17.00 Debriefing / feedback
Riha Zsófia/ Szüle Zsolt
Örömteli és nyugodt utazást kívánok.
FEAR OF FLIGHT PRORGAM PDF LETÖLTÉSE
Soron következő időpont: 2024. december 19-20
Foglaláshoz kérjük, kattintson IDE
A részvételi díj a két napra 139.990.- HUF / fő
Soron következő időpontok: 2024 december 19-20.
